Fehér Miklós

 

 

feher_miklos

Fehér Miklós

Születési adatok: 1931-ben született Jászárokszálláson,

 

 

 

  

 

 

ÖNÉLETRAJZ

1931-ben születtem Jászárokszálláson, itt 4 évet elemi iskolába jártam (1937-1941). Majd a gyöngyösi Koháry István Gimnáziumban (1941-49) érettségiztem. 1949-ben, érettségi után, nyári szünetben jelentkeztem munkára a Csepeli Vas és Fémművekbe. A felvételnél, miután édesapám ácsmester volt, az ácstelep vett állományba, de az építéstervezési osztályra kerültem. Beleszagoltam a felmérésekbe, a geodéziába, a rajzmásolásba. 1950 tavaszán a Csepeli Építési Tröszt (25-ös) főmérnöke áthívott a műszaki osztályra. Fél év után kihelyezett a kivitelezésbe. Az RM Martin IV-es kemence alapozáshoz kerültem, ami két műszakban folyt. Itt a felmérési naplót vezettem.

1950-ben már felvettek a Műszaki Főiskola esti tagozatára, majd 1951-ben a BME átvett bennünket, szintén esti tagozatra, ahol 1954-ben végeztem igen kemény, felelősségteli munka mellett.1951-ben technikusként, majd 1953-ban önálló építésvezetőként vezettem az új Ipari Gázgyár Szénosztályozó épületének építését alapozástól átadásig és befejeztük a már részben kész Műhely és Iroda építését.

A nehézipar leállása után az FM Hárosi Farostlemezgyár 44 személyes óvoda-bölcsőde építés következett. Innen az I-es Épületelemgyár Központi Betongyára, a Budafoki úton átívelő előregyártott VB szalaghídja, majd itt is a 44 személyes óvoda-bölcsőde jött. A közeli Csurgói úton az Élelmiszeripari Gépgyár monolit csarnoka (gördülő állvány) következett. Vissza Csepelre, ahol a papírgyár IV-es gépterem gépalapozása, tetőcseréje után itt egy komplett erőműtelep (szocreál) épült. 1956 ősze, 1957 tavasza, a sérült lakások helyreállítása következett.

1957 őszétől 1957. év végéig a KNDK Phenjani járás Kuszong városában a már megkezdett Szerszámgépgyárnál, mint építésvezető szaktanácsadó dolgoztam, az átadásig. Mi egy német, ők egy japán építési kultúrán nőttek fel. Építésztervező Bajnai László (IPARTERV) Kossuth-díjas. A statikai terveket Simányi György (IPARTERV) egymaga a helyszínen számította, szerkesztette. Az ipari épület előregyártását, magyarok, elsőként vezettük be. A maximum 15 tonnás elemeket egy magyar ácsművezető által szerkesztett „A” lábas faszerkezettel emeltük be, ami hasonló volt a „Szőke-féle” acélszerkezetű „A” lábakhoz. Az „A” láb csille aljon volt mozgatható. A pillérek beemelése egyszerűbb volt. A keretgerendákat úgy emeltük a pillérek fölé, hogy az „A” láb tetején, csillealjon tolták a helyére, kézi erővel. Miután emelőgéphez nem volt villanymotor, úgy a koreai tengerészek dór oszlophoz hasonló függőleges tengelyre, acélcsőtoldatok karjával tekerték az acélkötelet. Az emelőt „kagurá”-nak nevezték, kézi erővel működött. Koreai gépészekkel vibrátort állítottunk elő, ami a Phenjani Kiállításon is bemutatásra került. A lapostetőkhöz szükséges bitumenes lemezt import híján a helyszínen állítottuk elő. A papír alapanyag kiválasztásában részt kellett vennünk. A tető hőszigetelésének javítása végett a helyi téglagyárban kísérleteztünk ki a kőszivacstéglának megfelelőt, rízsszalmatörek és szénpor hozzáadásával. A kuszongi munka mellett részt vettem a phenjani Mérleggyár II. ütemű csarnokának előregyártásra való áttervezésében, a Szovjetunióban végzett, fiatal, lelkes koreai mérnökökkel. A munka annyira magával ragadott, hogy elfelejtettem a hazai beruházó (GÉPEXI) és tervezőintézet (IPARTERV) engedélyét megkérni. Előbbi vállalat igazgatójától hazaérkezésemkor egyórás fegyelmi tárgyaláson letolást kaptam az engedélyeztetés elmulasztásáért, majd akkori havi fizetésem kétszeresét jutalmul, hogy megcsináltuk. A phenjani áttervezésért 6 000 forintot, kuszongi tevékenységemért 12 000, összesen 18 000 forintot kaptam két évre, ami hat havi fizetésnek felelt meg. Egy építésvezetőnél kint teljes ellátást és még kínai juant is kaptunk.

 

Statikus tervezői gyakorlat

1960. január 30-án léptem be az IPARTERV-be, ahol 1991. májusáig dolgoztam. Tíz évi kivitelezési gyakorlattal a hátam mögött kezdtem el a statikus tervezést. Rá kellett döbbenni, hogy alig tudok valamit, de szerencsém volt itt is, mint eddig is. Olyan kiváló mesterekhez kerültem, mint Szalai László, Pozsgai Lajos, Szűcs Sándor.

Első önálló tervezésem a KAV Irodaház volt, de nem épült meg. Majd jöttek az igazán komplex feladatok, amelyek meg is épültek:

Szolnoki Papírgyár Erőmű, turbógenerátor alappal, bunkerrel, gépalapokkal,

Cukorgyári Erőmű,

Tatai Latex kazánház előregyártva,

MHD Sólyaparti kalapácsdaru alapozás,

Soproni Erőmű toldás előregyártva,

Soproni Fűtőmű szintén előregyártva,

ÉMI Labor Budán (BVM-TIP),

Bicske, VIV, komplett telephely,

Zalaegerszeg, VERTESZ csarnok,

Borsodi Ércelőkészítő csarnok,

Siófok Kőolajipari Gépgyár londer jellegű acélszerkezetű csarnok,

Tata Sztráda Skála csarnok,

Szeged, Tiszaparti kapcsolóház,

Nemzeti és Szabadkikötő meglévő darupálya megerősítése,

Esztergom kanonoki épület (SZIM) meglévő támfalak megerősítése,

Pécsi Szénbányák Szénmosó épület rekonstrukciója (EOCÉN PROGRAM).

A TTI-vel részt vettem többek között a típusállvány katalógus kidolgozásában. Közreműködtem az Orczy téri Posta Hírlapfeldolgozó gyártmánytervezésében is (pillérek).

 

Középület:

Buda, Törökvész úti Óvoda

Iparművészeti Székház

Petrezselyem utcai OTP lakóház „A” épület

Wesselényi utcai OTP lakóház, IMS rendszer

SOTE Nagyvárad téri elméleti tömb, torony, lepény, kazánház

 

Afrika:

Algériában, a tlempceni ipari zóna kialakításának kezdetén Algírban voltam. A két éves kiküldetési lehetőséget feladtam, részben vállalatvezetési kérésre, hogy itthon a tervezői művezetéseimet el tudjam látni.

 

 

 

SOTE

A Fővárosi Tanács az Üllői út és a Nagyvárad tér metszőpontjára, a kertészet helyére toronyépületet álmodott. Funkcióját nem írta elő. Az Orvostudományi Egyetem bővítését befogadta. Az ÉVM pályázatát az Ybl-díjas Wágner László (IPARTERV) nyerte el. Egészségügyi technológiai intézet híján az egyetem karainak igényét Soós rektor úr koordinálta és az építésztervező felé, aki az épület tervezésében résztvevő társtervezőket, iparterveseket és külsősöket összefogta, kénytelen volt a hiányzó orvostechnológiai adatszolgáltatást is pótolni (pl.: laborasztalok komplex megtervezése). Másrészt a világlátott egyetemi vezetők egyéni igényeit a hazai technológiai, gazdasági adottságokkal is összhangba kellett hozni.

A hazai gyakorlatban az eddig felépült középmagas épületeket lengőkeretként méretezték. Itt erről szó sem lehetett, mivel a keretváz igen megemelte volna az épület magasságát. Tehát az épület merevítésére a VB falakat kellett maximálisan igénybe vennünk, ahol az egyszerűbb, tömör változat kizárt volt. Az áttört faltartók felé fordultunk. Hazai irodalom nem lévén, külföldön kezdtünk keresni. Elsőként a Pozsonyban dolgozó Szabó Vendel és Balázs János anyagát találtuk meg. Velük személyesen is találkoztam. Másodszor a zágrábi Rico Rosman cikkét találtuk meg a Bauingenieur-ban, egy és két nyílással áttört esetre. Harmadszorra nagy szerencsém volt. Pozsgai Lajossal egyszerre tartózkodtunk ösztöndíjjal külföldön, ő Párizsban, én Belgiumban és Olaszországban. Kettőnknek sikerült megszerezni a következő segédleteket: Contreventement des batîments M Albiges 1960, Francia hó és szélszabvány, Francia vasszerkezeti szabvány.

A statikai számítást faltárcsa program híján „gyalog módszerrel” végeztük, mechanikus számítógéppel, a nyomatékokat normál és nyíróerőket milliméter beosztású pauszpapírra rajzoltuk fel. A számításoknál közvetlen munkatársam Wéber György, Kovács András, valamint hét segédtervező voltak. A toronyépületen belüli úgynevezett rezgésmentes tornyot Szűcs Sándor tervezte, a lepényépület acél tetőszerkezetét pedig Völgyes Frigyes. A teljes statikai tervdokumentációt házon belül Szűcs Sándor ellenőrizte. Az IPARTERV megbízta a BME Acélszerkezeti Tanszékét, Szittner Antalt és Visontai Józsefet, hogy a faltakarókat feszültségoptikai vizsgálattal ellenőrizzék le. Végül az Orvostudományi Egyetem megbízta a BME Szilárdság és Tartószerkezeti Tanszékét, Dr Pelikán József professzor urat az építészeti, statikai ellenőrzéssel. A záró egyeztetésen a tisztelt professzor úr engem, a volt tanítványát „kolléga úr”-nak szólított.

Az épületet a 21-es ÁÉV építette fel. A szokatlan feladat nélkülük nem lett volna realizálható. Bár az épület kiemelt beruházásnak számított, mivel nem minősült termelőnek, igen nehéz volt a szükséges anyag és munkaerő koncentrálása. Nevekre már nem pontosan emlékszem, de Horváth Kázmér rayonvezető, Rappant József építésvezető, Suda Adrienn mérnökökre, valamint a művezető Herrmann Feri bácsira, akit egymás között „építész főpallér”-nak neveztünk el, az ács és vasbetonszerelő művezetőkre tisztelettel tartozunk tekinteni. Végül a 21-es ÁÉV igazgatóját, Érdi Tamást is az alkotók közé kell sorolnom, mert általános teendői mellett, a finisben különösen, heti rendszerességgel megjelent és „művezetett” is.

 

 

 

OKTATÁS

A BME Vasbetonszerkezetek Tanszékének felkérésére, mint ipari konzulens, részt vettem 20-30 diplomatervező segítésében (magyar, afrikai, krétai görög), és körülbelül ugyanennyi diplomamunka ellenőrzésében, értékelésében.

 

 

SZAKMAI PUBLIKÁCIÓ, ELŐADÁS

 

  • IPARTERV 125.sz. kiadvány 1968. :A magasépületek szélmerevség biztosítása
  • IPARTERV 147.sz. kiadvány 1973. :Preflex tartó

  • Mélyépítéstudományi Szemle 1990/6.sz. 6.oldal: Hajlított vasbetonszerkezetek MSZ 15022/1-86 szerinti méretezésének néhány problémája

  • Részt vettem „A statikusok könyve, magasépítés” 1989-es első kiadás 3. fejezetének korrigálásában

  • 2001. 12. 12-én az ÉTI-ben előadást tartottam az alábbi témában: „Az egyszintes VB szerkezetű bevásárló centrumok födémtárcsaerőinek változása, a mai gyakorlatban alkalmazott, eltérő vasalások függvényében”

 

 

 

MEG NEM VALÓSULT TERV

Thököly út és a Dózsa György út sarkára tervezett Sportcsarnok

 

Építésztervező: Gulyás Zoltán (Ybl-díjas), három ponton támaszkodó acélszerkezetű héj: Kollár Lajos és Andreánszki Imre, TV torony: Szűcs Sándor, Jégpálya: Szőke Ferenc.

Én a tribünszerkezetet terveztem, a 31-es ÁÉV-t, mint leendő kivitelezőt Mock László képviselte. Sajnos magas vezetőink a leningrádi „biciklikereket” meglátva megvették azt, így az attraktívabb szerkezetű hazai megoldást leállították, amit mindenki sajnál és a mai napig nem tud elfogadni, hiszen minden résztvevő élete álmának tekintette.

 

 

MIVEL FOGLALKOZOM ÉVEK ÓTA

APPENDIX

 

  • Gyengén vasalt VB lemez, gerenda
  • Betonpillér méretezése centrikus nyomásra (részlegesen nyomott) K=0-tól K=25-ig.

  • Gyors közelítő eljárás pillérekhez, tervezés, ellenőrzés

  • Pontos pillér vasalás tervezés, ha N és M ismert, ismeretlen X és As . Kidolgozva 4, 8, 12, 16-os vasképre és négyzet keresztmetszetnél 45°-os hajlítási síkra.

  • Pillér ellenőrzés a feszültségváltó X értékek kijelölésével, ahol a vassorok száma bármi lehet.

 

A szabványban közölt, már egyszer javított, m = 0,67+0,33 m/m min érték az érintett terület tört részét fedi le. Be kell vezetni az m' = 0,67+0,33 m/m xmin értéket is. A szabvány nem intézkedik a vashányad alsó értékéről sem, ami még biztosítja az átmenetet a beton szerkezetből a vasbeton szerkezet számára az I, a II-es feszültségi állapotban malsó bevezetése is szükséges.

A feszültségváltó két X érték között a vasfeszültség II- fokú egyenlettel megoldható,

derékszögű négyszög keresztmetszetnél, ha egy vasfeszültség sem redukált, ha van redukált

akkor III-fokú függvényt ad, a keresztmetszet például háromszög, trapéz, akkor IV-fokú

a függvény. Tervezés esetén, ellenőrzésnél mindig egy fokkal kevesebb.

Két feszültségváltó X érték között a nyomaték értéke linearitással is kezelhető, ez mindig a

biztonság javára szolgál.

6.  P'hj>PHB kezelési lehetőségei. (Pl.: Kettőnél több vassor esetén.)

7. Nagy- és kiskülpontos húzás, szimmetrikus – aszimmetrikus vasalásra, határok átfedéssel.

8. Aszimmetrikus vasalásnál a geometriai és teherbírási középvonal összefüggései

9. Négyzet keresztmetszetű pillérnél a fő és 45°-os síkú teherbírás összehasonlítása azonos N erő mentén, N erő mentén változóan.

10. Kör és körgyűrű keresztmetszetű pillér összehasonlítása spirál és nem spirál vasalás esetén.

  1. Centrikusan nyomott pillérnél: K=25 kritikája. K=40, K=50 elfogadása, ha Kji<KDi feltétel teljesül.

  2. Átmenet a tisztán betonpillér, a malsó vashányaddal, mint a legkisebb vashányaddal bíró és a szabványban adott m (0,03 ill. 0,04) felső minimál vasalású gyengén vasalt és a m szabványban adott értékén felüli, normál VB pillér között.

  3. NHO-tól H azon értékéig, ahol a nagykülpontos húzás befejeződik, ábrázoljuk külön a betonerők nyomatékát, a vaserők nyomatékától, a PHBET,  a Phj' és a húzottvasra háruló erőket. A semleges tengely változását, kiválasztott soronként a vasfeszültség változását.

  4. Kiskülpontos húzásnál: H erő mentén, vizsgáljuk meg, kiválasztott sorban, a vasfeszültség változását.

 

 

 

2011. 06.08. Fehér Miklós

 

 

Galéria:

 

Kövess minket a Facebook-on!