Hegedűs István

  

hegedus_istvan

 
 
 
 
Dr. Hegedűs István

Születési adatok: 1941. december 9. (Szeged)

  

 

 

 

 

 

Tanulmányok:

  • 1960 Érettségi: Budapesti József Attila Gimnázium
  • 1960-1965.     okleveles mérnök, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Kar
  • 1965-1972.     műszaki doktor, BME
  • 1976-1978.     mérnök-matematikus szakmérnök       

 

Főbb tanulmányutak:

  • 1977-ben a MÖB ösztöndíjával 8 hónap az NTH-ban (Trondheim, Norvégia)
  • 1993-ban a Waseda Egyetem ösztöndíjával 3 hét a Waseda Egyetemen (Tokyo, Japán)
  • 1994-ben egy hónap az USA-ban a Stanford Egyetem Aero- és Aszromechanikai Tanszékével együttműködésben végzett kompozit témakörű MAKA kutatás keretében

 

Munkahelyek, oktatói munka:

  • BME Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek (2000-ig Vasbetonszerkezetek) Tanszéke
    • 1965-1966      ösztöndíjas gyakornok
    • 1966-1972      egyetemi tanársegéd
    • 1972-1981      egyetemi adjunktus
    • 1991-1996      egyetemi docens
    • 1992-1995      tanszékvezető
    • 1996.07.01-    egyetemi tanár
  • MTA Mérnöki Szerkezetek (korábban: Vasbeton) Kutatócsoport
    • 1981-1987      tudományos munkatárs
    • 1987-1991      tudományos főmunkatárs
    • 1998-2001      kutatócsoport vezető helyettes
    • 2002-2005      kutatócsoport vezető
  • 1995. Akadémiai doktori disszertáció
  • 1996. Habilitálás
  • 1998. Széchenyi Professzori Ösztöndíj

 

Oktatott tantárgyak:

  • BME Építőmérnöki Kar nappali és levelező tagozaton 1965 óta gyakorlatok vezetése és/vagy előadások, ill. konferenciák tartása Vasbetonszerkezetek (vasbeton-szilárdságtan, vasbetonépítés, vasbeton hídszerkezetek, magas- és mélyépítési vasbetonszerkezetek), Hidak és műtárgyak, Vasbeton héj- és felületszerkezetek, Mélyépítési vasbetonszerkezetek tárgyból, meghívott előadóként a Hidak és műtárgyak mechanikája és a Kompozitok mechanikája tárgyból.

A kétlépcsős képzésben tartott órái: BSc: Mélyépítési műtárgyak, Mélyépítési vasbetonszerkezetek; MSc: Felületszerkezetek, Héjszerkezetek, Térbeli tartószerkezetek, Térbeli tartószerkezetek

  • BME Építőmérnöki Kar szakmérnöki oktatás 1969-1993 előadások tartása és/vagy gyakorlatok vezetése a Héjszerkezetek, a Felületszerkezetek elmélete és a Teherhordó szendvicsszerkezetek, tárgyból.
  • BME Építőmérnöki Kar doktoranduszképzés 1991 óta előadások tartása a Héjelmélet és szerkezeti topológia, a Műanyag és szendvicsszerkezetek és a Felületszerkezetek tárgyból.
  • BME Építőmérnöki Kar angol nyelvű képzés 1989 óta előadások tartása a Theory of reinforced concrete structures tárgyból.
    A BME Mérnöki Továbbképző Intézetben 1970-1980 között 2 témában előadás-sorozatot tartott.

 

Közéleti tevékenység:

  • 1985-              MTA Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Bizottság (1993-ig Műszaki Mechanikai Bizottság) tagja
  • 2003-2006      Felsőoktatási Tankönyv- és Könyvtámogatási Kuratórium Műszaki tudományos szakbizottság tagja
  • 2000-2003      OTKA Élettelen Természettudományi Szakkollégium tagja
  • 2001, 2002     Széchenyi Professzori Ösztöndíj építészet, építés zsűrijének tagja
  • 2000-2010      Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium Műszaki Tudományos Szakbizottságának tagja
  • 1999-2007      MTA-BME Mérnöki Szerkezetek Kutatócsoport helyettes vezetője (1999-2002)
  •                      vezetője (2002-2007)
  • 1991-95          BME Építőmérnöki Karon: a Kari Tanács tagja
  • 1990-91          Kari Előkészítő Bizottság elnöke
  • 1992-95          Kari Oktatási Bizottság tagja
  • 1992-95          Kari Tanulmányi Bizottság tagja
  • 1996-2007      Építőmérnöki Szak Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság tagja
  • 2002-             Építőmérnöki Doktori Iskola alapító tagja, a Szerkezetépítő Szak felelőse
  • 2009-             Széchenyi István Egyetem Doktori és Habilitációs Bizottságának tagja
  • 2004-2010      OTKA Építő- Építész- Közlekedési szak zsűri elnöke
  • OTKA Élet és Tudomány cikkpályázatának bíráló zsűrijében rendszeresen részt vesz
  • 1970-              a GAMM tagja
  • 1989-              az IASS tagja

 

Kutatói munka:

Lemezek és héjak elmélete, stabilitás- és lengésvizsgálata. Térbeli rácsok, rácsfelületek analízise diszkrét és kontinuum-modellel. Véges mozgású láncolatok, hiányos merevségű felületek elmélete. Sátorszerkezetek.
PUBLIKÁCIÓK:
6 könyvrészlet (2 idegen nyelven)
2 egyetemi jegyzet
90 cikk vagy konferencia-kiadvány (46 idegen nyelven)
3 értekezés
Ezekre 197 hivatkozás ismert.

 

Kiemelkedő publikációk:

[1] Stress function of single-layer reticulated shells and its relation to that of continuous membrane shells. Acta Tech. Acad. Sci. Hung. 97. 1-4. pp. 103-110. (1984/2)
[2] Kollár, L. and Hegedűs, I.: Analysis and design of space frames by the continuum method. Akadémiai Kiadó, Budapest és Elsevier Science Publishers, Amsterdam, 318 p. (1985/2)
[3] Héjszerkezetek. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó, 1998. Budapest. (1998/1)
[4] Discrete Fourier Integrals as Singular Solutions for Grids of Regular Network. Acta Tech. Acad. Sci. Hun. 108(3-4), pp. 339-355. (P. 2001/3)
[5] Hegedűs, I. - Kollár L.P.: Application of the sandwich theory in the stability analysis of structures. Structural Stability in Engineering Practice. Ed. by. L. Kollár. E & FN Spon, London, New York 1999. Chapter 6. pp 188-241. (1999/3)

 

Kitüntetések:

MTA Akadémiai Díj (2003)

 

Néhány kiemelkedő alkotás ismertetése:

Bauxitbeton:

  • 60-as évek vége: Tanszéki munka keretében bauxitbeton szerkezetekkel kapcsolatos vizsgálatok
  • 1970. A bauxitbeton-gyorsvizsgálatok statisztikai értékelésével a korábbi becsléseknél megbízhatóbb érték meghatározása a bauxitbeton szilárdságromlásának sebességére. A Tanszéki eredmények felhasználásával arra az eredményre jutottak, hogy a romlás üteme sokkal lassabb, mint az épületekre vonatkozó prognózisokhoz akkoriban használt 1kp/cm2/év.
  • Javaslat a rutinszerűen használt roncsolásmentes betonszilárdság-vizsgálat módosításának olyan módosítására, mely azonos megbízhatóságú mérési eredmények felvételét teszi lehetővé.

 

Lemezekkel és héjakkal foglalkozó kutatások:

  • 1965-ben közreműködött Tomoshenko lemezekkel és héjakkal foglalkozó könyvének magyar kiadásának előkészítésében
  • 1966-tól Európai Bizottság (CEB) bulletinjeinek referálása: lemezek átszúródása és befeszülési többletteherbírása
  • 1967-70. laboratóriumi kísérletek lemezek átszúródásának és befeszülési teherbírás vizsgálatára
  • 1965-68. Új Budapest Sportcsarnok beruházási program, és a csarnokot lefedő acél rácsszerkezet kiviteli terveiben való közreműködés: szabad peremű héjként kialakított rácsfelület méretezése kontinuum módszerrel
  • A Trondheimi Műszaki Főiskolán a törésvonal-elmélet alapelveinek általánosításával vizsgálati módszert dolgozott ki koncentrál terhelésű vasbeton hengerhéjak átszúródási teherbírásának meghatározására

 

Számítástechnika:

  • 1972-78. a Szerkezetépítő Szak mélyépítési ágazatának számítástechnikai tagozatán a Vasbetonszerkezetek c. „tagozatos” tárgy tárgyfelelőse és a gyakorlati anyagok összeállítója. Hegedűs István kiemelten fontosnak tartotta a Tanszék oktatási körébe tartozó szerkezetek erőtani számításának korszerűsítését, és mielőbb bevethető számítástechnikai módszerek kidolgozását. Ezért nagy munkát fektetett ezen feladatkörök megismerésére és alapos ismereteket szerzett az alkalmazások területén. Ennek a készülődésnek a termékei a hetvenes években a felületszerkezetek témakörében, a közvetlen alkalmazhatóság igényével megírt számítástechnikai tárgyú dolgozatai. Ezek fél-analitikus módszereket és a differencia-módszert használják.
  • 2002-ben az E-Design nevű, mérnöki tervezés számítógépi hálózat alkalmazására orientált módszereinek kidolgozását végző projektum vasbeton témájú feladatainak koordinációját és szakmai ellenőrzését végezte.

 

Szendvicsszerkezetek:

  • Ipari megbízásokból megismerkedett a teherhordó szendvicsszerkezetek erőtani tervezésének problémáival (1972. után, rácsfelületek helyettesítő kontinuumának nyitott kérdései); Szendvicsszerkezetek erőtani vizsgálatának elveiről és módszereiről előadások és jegyzet.
  • Műanyag teherhordó szendvicsszerkezetek mechanikai tulajdonságainak áttekintése során kapcsolatba került a műanyagok építőipari alkalmazásaival foglalkozó kutatásokkal. 1985-ben a Szabványügyi Hivatal a műanyag szerkezetek erőtani méretezésére vonatkozó szabványjavaslat elkészítésével bízta meg. A javaslat határfeszültség helyett hasonló központi szerepű fogalomként a határdeformáció alkalmazását javasolta, a méretezés során elvégzendő vizsgálatokat is ennek figyelembevételével állapította meg.

 

Helyettesítő kontinuum:

  • MTA kutatói munkája során lehetősége adódott az újbóli intenzívebb munkára a rácsfelületek helyettesítő kontinuumának kérdéskörében. Dr. Kollár Lajossal publikált, Analysis and Design of Space Frames by the Continuum Method című könyv írása során számos felismerésre tett szert Hegedűs István. A felismerések jórészt azzal voltak összefüggésben, hogy a helyettesítő kontinuumon egészen a szendvics-szerű viselkedés jelentős szerepének tudatosulásáig teljesen magától értetődően a „klasszikus” rugalmas tárcsától, lemeztől és héjtól csak az anizotrópia miatt eltérő felületeket értették, a probléma lényegét pedig abban látták, hogy hogyan kell felvenni ezek merevségeit, mi a merevségek szerepe a feszültségállapot kialakulásában. A lemez-szerű viselkedés kényszerű általánosítása azonban aláaknázta ezt a sziklaszilárdnak tartott kontinuum-fogalmat. Másrészről Hegedűs István a könyv írása folyamán megtalálta a kapcsolatot az általánosabb helyettesítő kontinuumaik és a korábban csak névről ismert Cosserat-, Mindlin-, mikropoláros- stb.- kontinuumok között. Harmadrészt a parciális differencia-egyenletrendszerek kevéssé ismert mérnöki alkalmazásaival való foglalatosság során egy sereg analógiára bukkant a differencia- és a differenciálegyenletek analitikus megoldásmódszerei között, ami az esetek jelenős részében feleslegessé tette az utóbbiak alkalmazása kedvéért bevezetett helyettesítő kontinuum használatát.
  • Kollár Lászlóval 1984-től mintegy tíz éven át dolgoztak közösen. Közös munkájuk során a differencia-egyenletek alapján tisztázták a legalacsonyabb rendszámú helyettesítő kontinuum felvételének kérdését. Vizsgálták továbbá a szendvicsszerkezetek elméletét, a keretek stabilitását, és kompozit szerkezeteket.
  • Akadémiai doktori disszertációja megírása folyamán foglalkozott a mechanika és a geometria határterületei által kínált problémákkal, melyeket szerkezeti topológia gyűjtőnéven azonosít a tudomány. Disszertációjának címe: Egyrétegű rácsfelületek statikai vizsgálatának a felületszerkezetek vizsgálatával analóg módszerei. A disszertáció részben az általános hálózatú rácsfelületek feszültségfüggvényeire vonatkozó felismeréseket és ezek alkalmazását bemutató vizsgálatokat tartalmazza, részben pedig szabad hálózatú rácsok szinguláris megoldásaival és a duális poliéderek segítségével származtatható feszültségfüggvényekkel foglalkozó tanulmányokat tartalmaz.

 

Kutatási programokban részvétel:

  • OTKA kutatások:
  1. Szerkezeti topológia (dr. Tarnai Tibor)
  2. Magasabbrendű kontinuumok mérnöki alkalmazásai (dr. Füzy Jenő)
  3. Héjstabilitás (dr. Kollár Lajos)
  4. Vasbetonszerkezetek konzisztens modellezése (vezető)
  5. Sátorszerkezetek (vezető)
  • TEMPUS által támogatott több éves felsőoktatási-fejlesztési program kidolgozásában részvétel
  • 1993-tól részt vett a Stanford Egyetem Aero- és Asztromechanikai Tanszékével együttműködésben végzett kompozit témakörű MAKA kutatási programban
  • 1996-2000 között egy cseh, német, osztrák és szlovák kooperációban indított vasbeton témájú COPERNICUS program magyar kutatásainak koordinátora
  • 1997-2001 szerkezeti topológia témájú nemzetközi kutatócsoport formális vezetése, FKFP által támogatott
  • Építőmérnöki Szak nappali alapképzésének 1999. évi MAB akkreditációs anyag összeállítása

 

Szélterhelés vizsgálata:

  • 2002-ben részt vett a Széchenyi Program keretében a nagyméretű hűtőtornyok tervezésének fejlesztésével foglalkozó kutatásban
  • A napjainkban épült hidak szélterhelés ellenőrzésében meghatározó szerepet töltött be: Dunaújvárosi híd, M0-ás híd, Megyeri híd, M43-as Tisza híd, Szolnoki gyaloghíd.

 

Egyéb:

  • 1984-85. egy Tiaretben (Algéria) épülő mecset kupolájának és minaretjének erőtani tervezése tanszéki munkában
  • 1989-90. a pécsi Magasház felülvizsgálata: az épület klorid-korróziós károsodásainak feltárásával az ún. IMS-válság elindítója lett

 

Forrás:

  • www.hsz.bme.hu, Hegedűs István szakmai és tudományos önéletrajza
  • Személyes beszélgetés 2010. 04.08
    Hazánkban is többen foglalkoztak a repedéstágasság számításával. Hegedűs I. (1980) gyakorlati célokra egyszerű képleteket vezetett le.

 

A víztornyot a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat megbízásából a BME Vasbetonszerkezetek Tanszéke 1993-ban megvizsgálta (Hegedűs I, Varga L. Kiss R.)

 

F 60-9 jelű WOPA-panel: A panel sikeres terméknek indult, azonban hamarosan megmutatkoztak hibái is. Az a kisebb neházség volt, hogy a kapcsolóidomokat kézi erővel kellett ragasztgatni, tehát a panelgyártást teljesen iparosítani nem lehetett. A kapcsolóidomok nem kapcsolódtak sarokmereven, s így már a függőleges falpanelok külső lemeze idővel elmozdult a belsőhöz képest. A födémpaneloknál különösen kiütközött az a hiba, hogy a nyírási alakváltozást elhanyagolták (amit tömös lemeznél el szabad hanyagolni), de adott esetben nagyobb volt a hajlítási alakváltozásnál. A panelnak ezt a hibáját a BME Vasbetonszerkezetek Tanszékén HI mutatta ki (HI. 1983). Emiatt a panel nem válhatott be.

 

Galéria:

 

Kövess minket a Facebook-on!