Michailich Győző

  

portre

 
 
Dr. Mihailich Győző (1877-1966)

Születési adatok: 1877 (Temesrékás)

  

 

  

  

  

  

 

Életrajzi adatok:

  • Születési ideje és helye: 1877. Temesrékás
  • Halálának ideje és helye: 1966. Budapest

 

Tanulmányok:

  • Kecskeméti gimnázium
  • 1899. szeptember 28. királyi József-műegyetem kitűnő minősítésű mérnöki oklevél
  • 1906. doktori értekezés: A csomópontok merev kötése okozta mellékfeszültségek grafikai meghatározása
  • 1906. magántanári képesítés: Vasbeton szerkezetek
  • 1916. rendkívüli tanár
  • 1920. nyilvános rendes tanár

 

Munkahelyek:

Királyi József-műegyetem:

Hídépítéstani Tanszék:

  • 1899-1902.     tanársegéd
  • 1902-1906.     adjunktus
  • 1906-1920      előadó

1920-57.         II. sz. Hídépítéstani Tanszék tanszékvezetője

1942/43. és 1949/50.tanévben            Műegyetem rektora

1928/29. és 1929/30. tanévben           Mérnöki és Építészmérnöki Kar dékánja

 

Kiemelkedő alkotások:

  • Vasbeton szerkezetek oktatása
  • Vasbeton kutatása
  • Temesvári Ligeti-úti híd 
  • Újpesti városi víztorony 
  • Beton- és Vasbetonépítési Laboratórium megalapítása és fejlesztése

 

Kiemelkedő publikációk:

  • Dr. Mihailich Győző: Vasbeton szerkezetek I. k. 1920.
  • Mihailich Győző: Kő-, beton-, vasbeton és vashidak ábra- és tervgyűjteménye; Német József Technika Könyvkiadó Vállalata, 2. bővített kiadás, 1922.
  • Mihailich Győző: Összehasonlító kísérletek a folytonos és acélbetétes, portlandcementtel és bauxitcementtel készült T keresztmetszetű gerendákkal; 1934. Anyagvizsgálók Közlönye
  • Mihailich Győző – Schwertner Antal – Gyengő Tibor: Vasbeton szerkezetek elmélete és számítása tankönyv 1946.
  • Mihailich Győző – Palotás László: Vasbeton építéstan; Tankönyvkiadó 1963.
  • Mihailich Győző – Haviár Gy.: A vasbeton építés kezdetei és első létesítményei Magyarországon; Akadémiai Kiadó, Budapest 1966.
  • továbbá számos jegyzet, tervezési segédlet

 

Kitüntetések, díjak:

  • 1948. Kossuth-díj arany fokozata a műszaki tudományok terén elért eredményeiért. Megosztott díj: dr. Schimanek Emil
  • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje: a hidak újjáépítésénél kifejtett eredményes munkásságáért
  • 1938. Magyar Érdemrend kiskeresztje: Margit híd kiszélesítési munkálatai körül szerzett érdemeiért
  • 1948. Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora
  • 1954. Drezdai Műszaki Egyetem díszdoktora
  • 1957. Munka Vörös Zászló Érdemrend
  • 1962. Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa: Munka Érdemrend kitüntetés
  • 1959. gyémántoklevél
  • 1964. vasoklevél
  • 1961. műszaki doktori aranyoklevél
  • 1923. Magyar Mérnök- és Építész Egylet egyleti aranyérme a Vasbeton szerkezetek c. könyvéért

 

Közéleti tevékenység:

  • MTA:
    • 1935-től levelező tag
    • 1951-től akadémia rendes tag
    • Műszaki Tudományok Osztályának vezetője: 1949-53.
    • Építési Bizottság (később Építéstudományi Főbizottság) elnöke: 1950-1958.
  • Mérnöki Továbbképző Intézet első igazgatója 1940-61.
  • Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület (IVBH Zürich) vezető egyénisége 1931-től, magyar nemzeti csoport elnöke
  • Magyar Mérnök- és Építész Egylet Vasbeton Bizottságának elnöke: vasbetonszabályzat előkészítő bizottságának vezetője
  • Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete 1934-39 elnök
  • Közlekedéstudományi Egyesület alapító tag
  • Magyar Mérnöki Kamara elnöke 1936-42.
  • Országos Természettudományi Tanács alelnöke 1941-45.

 

Néhány kiemelkedő alkotás ismertetése:

  • Mihailich Győző elsősorban oktató volt. Magántanárként 1909-től adta elő a Vasbetonszerkezetek c. választható tantárgyat a mérnökhallgatóknak. A gépészmérnök-hallgatóknak a Grafosztatika és vasbetonszerkezetek, a IV. éves építészhallgatóknak a Vas- és vasbeton szerkezetek II. c. tantárgyat adta elő az 1919/20. tanévtől. Az 1920/21. tanévben új tantárgyként oktatta a IV. éves mérnök- és építészhallgatóknak a Vasbetonszerkezetek c. tantárgyat. Az 1916/17. tanévtől a Hídépítéstan I. c. tantárgyat Mihailich Győző adta elő. Az Építőanagok c. tantárgyat az 1922/23. tanévtől oktatta önálló tantárgyként. Az 1928-29. tanévtől a Hídépítéstan I. a vasbetontantárgy I. része lett, végül az 1946/47. tanévtől lett ismét önálló tantárgy.

Előadásai rendkívül logikusan, világosan felépítettek voltak. Mindig szabadon, jól jegyzetelhetően adott elő. 80 éves koráig oktatott. Nagy érdeme volt, hogy a legbonyolultabb problémát is hallatlanul leegyszerűsítve adta elő.

  • Kitűnő tervező volt. Bár a vasbetonépítés atyjának dr. Zielinski Szilárdot tekintjük, a magyar vasbetonépítés elméleti és gyakorlati megalapozása elsősorban Mihailich Győző nevéhez fűződik. Mindig hangoztatta, hogy a jó oktató csak az lehet, aki nem szakadt el a z ipari élettől, aki előadásait, gyakorlatvezetését az iparból vett, lehetőleg saját példákkal támasztja alá.
  • Első tervét, egy vasbeton gerendahíd szerkezeti megoldását, melyet még hallgatóként dolgozott ki, az 1900. évi párizsi világkiállításon dicsérő oklevéllel tüntették ki.
  • Temesvári Ligeti-úti híd:

Hazánkban statikailag határozott, nagyobb nyílású vasbeton hidak (ma ezeket a közepes csoportba soroljuk) tervezésére Temesvár város tanácsa által 1907. április 30-ára meghirdetett Béga-csatorna hidakra kiírt versenypályázat adott alkalmat. A kiírási feltételek szerint a hidak nyílása 30,0-37,2 m között változott, a szerkezeti magasság nyílásközépen kb. 1,0 m, a szerkezet alsó éle olyan parabola, amelynek magassága 2,2 m, tehát a támaszközhöz viszonyított ún. nyílásmagassága 1:13,6-1:17. Talajmozgásra lehetett számítani.

Az altalaj megbízhatatlanságára tekintettel csak statikailag határozott tartók jöhettek számításba. Ezek közül is kiesett a háromcsuklós ív az alsó vonal lapos volta miatt, mivel igen nagy hídfőket kívánt volna.

A Béga hajózócsatorna fölött összesen 10db 30m-nél nagyobb támaszközű híd épült.

Elsőként a temesvári Liget-úti hidat építették 1908-ban Mihailich Győző tervezte, és 38,4m-es támaszközével abban az időben a világ legnagyobb nyílású vasbeton gerendahídja volt. Ez a híd Mihailich Győző tekintélyét mind idehaza, mind külföldön nagymértékben növelte. Az építésztervező Körösi Sebestyén volt. A hidat a Melocco Péter Rt. Építette. A hídon villamos is közlekedett.

Figyelemre méltó, hogy ferde hidat építettek, ami akkor szokatlan volt, ma ezt tekintjük korszerű megoldásnak.

A Liget-úti híd felszerkezete három részből állt: két konzolos tartóból és a hídnyílásban befüggesztett tartóból. A híd ferdesége 53°18’, a főbordák száma 7 volt. A fő- és keresztbordák a hídpályalemezt kb. 2*2 m-es mezőkre osztották, melyeket négy oldalon befogottnak tekintettek. A lemezvastagság 14cm volt. A támaszoknál fellépő nagy nyomóerőt úgy vették fel, hogy a gerendák között alul is lemezt készítettek. A híd fővasalása 34, ill. 30 mm átmérőjű köracél volt.

A betont 350 kg/m3 portlandcement-adagolással állították elő. A beton konzisztenciája általában földnedves, a fővasalás környezetében képlékeny volt. Ellenőrzésül 20 cm élhosszú próbakockákat készítettek, amelyeket a híd melletti fűtetlen bódéban tároltak, és 60-90 napos korba vizsgáltak, ezért csak tájékoztató érékűek. A szilárdság 12-27 MPa között ingadozott.

A híd ma is működik, az 1910. évi párizsi világkiállításon dicsérő oklevelet kapott.

  • Újpesti városi víztorony:

1911-12-ben építették az újpesti 1500m3-es víztornyot téglafalazattal és Intze-rendszerű vaslemezes tartállyal. 40 m magas túlfolyószintjével az akkor idők legmagasabb víztornya volt. Építésztervező Dümmerling Ödön, statikus tervező Mihailich Győző volt. A víztorony érdekessége, hogy az acéltartályt vasbeton födémmel, kúp- és hengerfallal vették körül. A víztorony felújított állapotban ma is üzemel.

  • Csepeli vámmentes kikötő gabonatárháza:

1926-28. között épült a csepeli vámmentes kikötő gabonatárháza.  Építésének idején egyike Európa legnagyobb építményeinek: 21000m3 öntöttbeton, 1900t acél, 6500t cement. Hazánk első öntöttbeton épülete.

  • További jelentős vasbeton építmény:
    • Ganz és Társa – Danubius fiumei hajógyárában a voloscai út feletti vasúti felüljáró (1910-11)
    • Berek-böszörményi közúti Sebes-Körös-híd (1911-12)
    • Budapesti dominikánus templom vasbeton kupolája (1912-13)
    • Málnási Olt-híd (1912-13)
    • Vasbetonlap közúti vashidakhoz a hídpálya létesítésére
    • Ecsedi Láptársulat csatornáit áthidaló vasbeton hidak és vasbeton zsilipek (1913-14)
    • Kéméndi Garam-híd
    • Dinnyési felüljáró
  • Jelentős acélszerkezetek:
    • Szolnoki közúti Tisza-híd (1909)
    • Polgári Tisza-híd (1938-41)
    • Szegedi közúti Tisza-híd (1948)
    • Szabó József utcai autóbuszgarázs nagycsarnoka (1930)
    • Budapesti Margit híd erősítése és szélesítése (1929)
    • Óbudai Duna-híd tervpályázaton I. díjat nyert (Kossalka Jánossal)
    • Boráros téri Duna-híd tervpályázatán II. díjat nyert, kivitelre javasolták
    • 1916-tól kezdve négy évtizeden át tanácsadóként, illetve szakértőként szerepelt minden nevezetesebb híd és csarnokszerkezet megvalósításában.
  • 1931-ben megalapította a Beton- és Vasbetonépítési Laboratóriumot (MM épület)
  • Számos vasbetonkutatás közül a legjelentősebbek:
  •  
    • 1934-38 között gerendakísérleteket végzett portlandcementtel és bauxitcementtel. A kísérletek során rájöttek, hogy a bauxitbeton szilárdságára káros hatással van a meleg, és a nagy víz-cement tényező.
    • Lépcsős szemmegoszlású adalékanyagok vizsgálata
    • Hajlított gerendákon végzett kísérletekkel igazolták, hogy a Mörsch szerinti nyírásvizsgálat alapján a vasbeton gerendákat túlméretezték.
    • Spirális kengyelezésű oszlop központos terhelésre
    • Nagy külpontosságú nyomóerővel terhelt, általános keresztmetszetű vasbeton oszlop méretezése

 

Forrás:

  • Dr. Roller Béla: A statika művelődéstörténete, Műegyetem Kiadó 1995.
  • Hidak és Szerkezetek Tanszéke Tudományos Közleményei 2002. / II. kötet
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton I.; Akadémiai Kiadó 1994.
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton II.; Akadémiai Kiadó 1995.
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton III.; Akadémiai Kiadó 1996.
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton IV.; Akadémiai Kiadó 2001.
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton V.; Akadémiai Kiadó 2004.
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton VI.; Akadémiai Kiadó 2005.
  • www.wikipedia.org
  • www.viztorony.hu

 

 

Galéria:

 

Kövess minket a Facebook-on!