Kollár Lajos

  

Kollar_Lajos

 
 
Kollár Lajos (1926-2004)

Születési adatok: 1926. június 14. (Budapest)

  

 

  

  

  

  

 

 

Tanulmányok:

1944 – a veszprémi Piarista Gimnáziumban érettségizett

1949    okleveles mérnök, Budapest Műszaki Egyetem (kitűnő diploma)

1954    a műszaki tudomány kandidátusa

1960     műszaki doktor

1963   a műszaki tudomány doktora

1990    a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (székfoglaló előadás: Műszaki tudomány – mérnöki közelítés)

1995    a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (székfoglaló előadás: Műszaki tudomány – mérnöki tervezés)

 

Munkahelyek:

1949-57 BME Mechanika Tanszék (tanársegéd, adjunktus)

1957-66 IPARTERV (vezető tervező)

1966-87 BUVÁTI (statikus szakfőmérnök)

1987-90 IPARTERV és TTI (főmunkatárs)

1991-96 BME Magasépítési Tanszék (egyetemi tanár)

1996-tól nyugdíjas, Prof. Emeritus BME Magasépítési Tanszék

 

Tervezési munkák:

budapesti Vörös Csillag Traktorgyár nagycsarnokának héjszerkezetű lefedése,

Székesfehérvári KÖFÉM Alumínium Öntöde és Hengermű bővítésének vasbeton héjszerkezetei

Lágymányosi Sportcsarnok acél rácsoshéj szerkezetű lefedése.

 

továbbá: vasbeton csarnokok, vasbeton héjszerkezetek, redős és hullámos vasbetonszerkezetek, térbeli rácsos acélszerkezetek, silók, hűtőtornyok, gombafödémek, darupályák és daruhidak, szalaghidak, kémények, gépalapok, lakó- és kommunális épületek tervezése, rezgéstani vizsgálatok

 

Publikációk :

 

10 könyv (magyar és idegen nyelven) 76 idegennyelvű és 84 magyar nyelvű szakcikk

 

Kiemelkedő publikációk:

 

Rúdszerkezetek teherbírásszámítása és tervezése a képlékenységtan szerint. Budapest, Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1958, 92 p. (Halász Ottóval és Kaliszky Sándorral)

Peremtartó nélküli héj-ívek méretezése. Budapest, k. n., 1961, 28 p.

Függőtetők tervezése és gyakorlati számítása. Budapest, Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1966, 90 p. (Köröndi Lászlóval)

Vékonyfalú gerendák és ívek oldalirányú stabilitása. Budapesti, Ipari Tervező Vállalat, 1967, 47 p.

Magas építmények rezgései a szél hatására. Budapest, BME Továbbképző Intézet, 1970, 78 p.

Statik und Stabilität der Schalenbogen und Schalenbanken. Berlin–Budapest, ErnstAkadémiai, 1973, 211 p.

Függőtetők számítása. Budapest, Műszaki, 1974, 186 p.

Schalenbeulung: Theorie und Ergebnisse der Stabilität gekrümmter Flächentragwerke. Düsseldorf–Budapest, Werner–Akadémiai, 1975, 172 p. (Dulácska Endrével)

Héjak horpadása. Budapest, Akadémiai, 1975, 190 p. (Dulácska Endrével)

Feszített síkbeli kötélszerkezetek. Budapest, BME Továbbképző Intézet, 1977, 167 p. (Lovas Antallal és Serfőző Istvánnal)

A szél dinamikus hatása magas építményekre. Budapest, Műszaki, 1979, 133 p.

Structural design of cable-suspended roofs. Budapest, Akadémiai, 1984, 243 p. (Szabó Jánossal)

Buckling of shells for engineers. Budapest, Akadémiai, 1984, 303 p. (Dulácska Endrével)

Analysis and design of space frames by the continuum method. Amsterdam–Budapest, Elsevier–Akadémiai, 1985, 317 p. (Hegedűs Istvánnal)

Térbeli rácsos szerkezetek: Segédlet építészmérnök hallgatók részére. Budapest, BME, 1994, 56 p.

Héjszerkezetek: Jegyzet építészmérnök hallgatók részére. Budapest, BME, 1994, 92 p. (Dulácska Endrével)

Mérnöki szerkezetek tervezése. Budapest, Műegyetemi, 1995, 69 p.

Közelítő számítások, méretfelvétel. Budapest, Műegyetemi, 1996, 77 p. (Paládi-Kovács Ádámmal)

Mérnöki alkotások esztétikája. Budapest, Akadémiai, 1996, 239 p. (Vámossy Ferenccel)

Tartószerkezetek tervezése: Modellalkotás, közelítő számítások. Budapest, Műegyetemi, 2002, 199 p.

 

Kitüntetések, díjak:

 

  • 1991        A Braunschweig-i Egyetem díszdoktora

 

1951        Akadémiai jutalom

  1. 1972        Akadémiai Díj

1974        Akadémiai kiadó nívódíja

1975        Műszaki Kiadó nívódíja

1990        Alpár Ignác emlékérem

  1. 1992        Széchenyi Díj
    1. 1998        Szentgyörgyi Albert díj

2000        Magyar Köztársaság Érdemrend Közép Keresztje

2001       Csonka Pál emlékérem

2003        MMK Zielinski Szilárd díj

 

további kitüntetések:

kiváló dolgozó, kiváló munkáért 1960, 1966, 1972, 1975, 1986

 

Vendégprofesszori meghívások:

 

  • Ruhr- Universität Bochum
  • University of Calgary
  •  
    1. Universität Dortmund
    2. 1990    Ruhr- Universität Bochum

 

 

Közéleti tevékenység:

                       

1975-93    IASS vezetőségi tagja

1991-96         Az MTA Műszaki Mechanikai Bizottság elnöke

1986-2000 A TMB Építési, Építészeti és Közlekedéstudományi Szakbizottságának elnöke

1992-         Az Európai Akadémia tagja (London)

1994-2000            Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnökhelyettese

1996-         A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja

IABSE Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, ACTA Technica Hung. CE szerkesztőbizottsági elnöke, Tartószerkezettervezők Mesteriskolájának vezetőségi tagja,  Műegyetem 1956 Alapítvány Kuratóriumának Elnöke,

tagja volt ill. tisztséget töltött be továbbá: Nemzetközi Híd és Magasépítési Egyesület, Héj és Térbeli Szerkezetek Nemzetközi Egyesülete, Építőipari Tudományos Egyesület,  Közlekedéstudományi Egyesület, Magyar Akkreditációs bizottság, Professzorok Batthyány Köre

 

 

Kollár Lajos (1926-2004)

Kollár Lajos munkásságának jelentőségét kitüntetései

 és díjai mellett az is bizonyítja,

hogy nagyon sok cikket találhatunk róla:

-Dulácska Endre, Gáspár Zsolt, Hegedûs István: Megemlékezés, Magyar Tudomány 2004. 5. sz. 659–661.

 -Gáspár Zsolt: Kollár Lajos, Építés- Építészettudomány 32

 (3-4) 161-166     

- Korda János: Dr. Kollár Lajos,Mérnök Újság 2004. 4. sz.

. Életútja a Wikipédián (szabad enciklopédia) olvasható.     

Most a saját maga által írt önéletrajzot egészítjük ki (részben a fent említett cikkek alapján) az Őt ismerő, tisztelő és szerető emberek megjegyzéseivel.

                                        

 

Önéletrajz

1926 június 14.-én születtem Budapesten. Apám néhai dr. Kollár Géza vegyészmérnök, anyám Clair Gizella háztartásbeli.

„A veszprémiPiarista Gimnáziumban érettségizett, majd rövid hadifogság után a Budapesti Mûszaki Egyetem Mérnöki Karán tanult tovább.” /Dulácska, Gáspár, Hegedűs/

A Műegyetem Mérnöki Karán 1949 szeptember 29.-én szereztem mérnöki oklevelet. Oklevelem megszerzésétől a Mechanika Tanszéken dolgoztam, mint tanársegéd, majd 1951-től, mint adjunktus 1957-ig.

„De nyitott szemmel élt, ezért 1956-ban vállalta az egyetemi forradalmi bizottságban való részvételt. Emiatt 1957-ben el kellett távoznia az egyetemről.” /Gáspár Zsolt/

„Ennek lett a következménye, hogy amikor 1976-ban egyetemi tanári pályázatot nyújtott be, az elbíráló bizottság nagy elismeréssel volt kénytelen írni a kiemelkedő kutatói és oktatói alkalmasságáról, de politikai alkalmatlansága okán elutasítást javasolt. Nem is lehetett professzor 1991-ig.”  /Korda János/

1957 és 1966 között az Ipari Épülettervező Vállalat statikus irányító tervezője, majd szakosztályvezetője, 1966-tól 1987-ig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat statikus szakmérnöke, 1987-től 1990 végéig pedig az Ipari Épülettervező Vállalat, valamint a Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet főmunkatársa voltam.

A következő években, nem tört meg tudományos pályája sem, de emellett gyakorlati tapasztalatot is szerezhetett olyan kiváló mérnökök mellett, mint például Gnädig Miklós.

"Gnädig Miklós az előstatika mestere volt. Tőle tanultam meg, hogy az előstatika minden fontos hatást quantifikáljon, minden méretet kontrolláljon, de olyan kevés számítással, hogy gátlás nélkül el tudjuk dobni, ha közben egy jobb szerkezeti ötletünk támad. ..… A statika egyszerű, ezt mindenki tudja. Az előstatika viszont művészet." /Polónyi István/.

Ennek a művészetnek Kollár Lajos is mesterévé vált. Közelítő számításai segítségével lehetőség nyílik a szerkezeti méretek előzetes felvételére, illetve a részletes számítások végeztével a bonyolult számítógépes programok ellenőrzésére.

„Megvalósult tervezői munkái sorából kiemelkedik a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár nagycsarnokának héjszerkezetű lefedése, a Székesfehérvári KÖFÉM Alumínium Öntöde és Hengermű bővítésének újszerű méretezési eljárással készült vasbeton héjszerkezetei és a 60 x 90 méteres alapterületű Lágymányosi Sportcsarnok acél rácsoshéj szerkezetű lefedése. Szabad peremû, 128 méter oldalhosszúságú háromszög csúcspontjaiban megtámasztott rácsoshéj lefedése az Új Budapesti Sportcsarnok tervpályázatán első díjat nyert, ám pénzhiány miatt végül sajnos nem ezt építették meg, pedig ha megvalósult volna, minden bizonnyal a legnagyobbak – Toroja, Nervi, Tsuboi – alkotásai között tartanák számon.”  /Dulácska, Gáspár, Hegedűs/

A képeken a Vörös csillag traktorgyár héjszerkezetű lefedése látható építés közben és készen,

 illetve a KÖFÉM csarnok vázszerkezete építés közben. /Forrás: Hajmási Péter IPARTERV Zrt arhívuma./  

A rendszerváltozás meghozza Kollár Lajosnak a régóta megérdemelt tudományos elismeréseket is:

1991 elejétől a Budapesti műszaki Egyetemen vagyok egyetemi tanár. 

„Új tantárgyakat dolgoz ki, ezeket gazdag diagyűjteményét felhasználva előadja, vizsgáztat, részt vesz a doktoranduszképzés elindításában, majd a képzésben, doktoranduszok tudományos vezetője lesz, tagja lesz egyetemi bizottságoknak. Munkáját Professor Emeritusként is nagy lelkesedéssel folytatja, amikor 70 éves lesz, és a törvény szerint kötelező nyugdíjba mennie.” /Gáspár Zsolt/

„Részt vett az Építőmérnöki Kar új oktatási rendszerének kidolgozásában. Fontosnak tartotta, hogy olyan tantárgyak kerüljenek a építőmérnök-képzés oktatási anyagába, amelyekben a hallgatóság kipróbálhatja az elméleti tárgyakban szerzett ismereteinek alkalmazását. Nagy munkát fordított ezek kialakítására és oktatására.” /Dulácska, Gáspár, Hegedűs/

. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választottak 1990-ben.

Majd 1995-benMagyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választják.

Sorra jönnek a kitüntetések: 1992 Széchenyi-díj, 1998 Szentgyörgyi Albert-díj, 2000 Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, 2003 Zielinski-díj.

Egyéb önéletrajzában felsorolt kitüntetései az életrajzi adatok között (fent) kerültek felsorolásra.

Nemzetközileg a hazánknál sokkal előbb elismerik munkásságát.

1964-ben hat hónapig Hollandiában dolgoztam egy tervezőirodában, 1974-ben, 1979-ben, 1983/84-ben és 1990-ben pedig vendégprofesszor voltam a Bochum-i, Calgary-i, Dortmund-i, ill. Bochum-i egyetemeken. Az Academia Europea 1993-van válaszott tagjai sorába.

Társadalmi munkásságom: 20 évig vezetőségi tagja voltam az Építőipari Egyesület Statikus Szakosztályának.A Héj és Térbeli Szerkezetek Nemzetközi Egyesülete (IASS) vezetőségének tagja vagyok 1975 óta. Vezetem ugyanezen egyesület „Nemzetközi szabályzati ajánlás a vasbeton héjszerkezetek méretezésére” c. munkabizottságát.A Tartószerkezet-tervezők Mesteriskolájának 10 éven át vezetőségi tagja voltam. Az építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Vezető Tervező Minősítő Bizottságában a Tartószerkezeti Szakmai Bizottság vezetője vagyok. A Magyar Szabványügyi Hivatal felkérésére részt vettem a tartószerkezetek méretezésére vonatkozó szabványsorozat kidolgozásában. A Magyar Tudományos Akadémia Keretében végzett munkásságom: A tudományos Minősítő Bizottság Építési, Építészeti és Közlekedéstudományi Szakbizottságának elnöke vagyok. Ugyancsak elnöke vagyok a Nemzetközi Híd és Magasépítési Egyesület (IABSE)  magyar nemzeti bizottságának. Szerkesztője vagyok az Acta Technika – Civil Engineering folyóiratnak. Elnöke vagyok a Műszaki Mechanika Bizottságnak. Több ízben működtem aspiráns vezetőként.

„Dr. Kollár Lajosnak köszönhető, hogy a tartószerkezeti szakértőket kellő szakmai igényességgel minősíti/minősítheti kamaránk. Egyik vezetője volt az ÉVM Tartószerkezeti Mesteriskolájának. Ennek megszűnése után a mesteriskola életben tartására néhány társával létrehozta a Menyhárd István Alapítványt. Jelenleg a Tartószerkezeti Mesteriskola folyamatosan működik az alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara közös szervezésében, és segíti a fiatal statikusokat a szakmai gyakorlat megszerzésében./Korda János/

Eddig 7 könyvem jelent meg (részben társszerzőkkel); 52 magyar nyelvű, 64 idegen (angol, német, francia) nyelvű cikket publikáltam különböző szakfolyóiratokban.

Ez a szám az önéletrajz írása után tovább növekedett 10 könyvre (magyar és idegen nyelven) 76 idegen nyelvű és 84 magyar nyelvű szakcikkre. Tudományos tevékenysége „kiterjed a különböző anyagú mérnöki szerkezetek erőtani méretezésének részproblémáitól a helyettesítő kontinuumok módszerének sokirányú alkalmazásával végzett globális erőtani vizsgálatokig, a vizsgálati módszerek elméleti megalapozásától alkalmazásuk részletkérdéseiig, különös hangsúlyt kapnak benne a mérnöki héjfeladatok megoldásának sajátos eljárásai, a rúd- és felületszerkezetek stabilitási problémái és az összetett számítási modellek alkalmazásával kapott eredmények helyességének ellenőrzésére használható szemléletes közelítő eljárások. Elmélyülten foglalkozott a mérnöki alkotások esztétikájának kérdéseivel is.” /Dulácska, Gáspár, Hegedűs/

Nyelvtudásom: beszélek, írok, olvasok angolul, németül, franciául, olvasok oroszul.

„Kiváló idegennyelvismerete volt, így angol, német, francia nyelvű cikkeit és könyveit rendszerint fordító közreműködése nélkül, közvetlenül a kérdéses nyelven írta.”

„Sokoldalú, széles irodalmi és történelmi tájékozottságú ember volt, elkötelezett érdeklődéssel fordult a világ és benne az ország közéleti kérdései felé is.„  /Dulácska, Gáspár, Hegedűs/

Bizonyíték erre például, hogy első elnöke a „Műegyetem 56” Alapítvány kuratóriumának, vagy nem szakmai témájú, szűk körben tartott előadásai: Kereszténység: Rabság vagy szabadság, Lehet-e tisztességes módszerekkel sikeresen politizálni, Ökumenizmus.

1953-ban megnősültem. Feleségem Fábry Éva okleveles vegyészmérnök, szakközépiskolai tanár, jelenleg nyugdíjas. Három gyermekünk van: István (1954) villamosmérnök, Katalin (1955) pszichológus, László (1958) építőmérnök.

„Ehhez az életúthoz a szerető családi hátteret ötven éven át mérnöktanár felesége biztosította. Mindhárom gyermekük egyetemi pályán tevékenykedik, kettő közülük az MTA doktora és egyetemi tanár, egy egyetemi docens. Egyikük az MTA levelező tagja. Amire talán még inkább büszke volt: a családi összejöveteleken tizenegy tehetséges unokája vehette körül.” . /Dulácska, Gáspár, Hegedűs/

 

 

Források:

www.epito.bme.hu

Dr. Balázs György élete és munkássága , Emlékfüzet 80. születésnapja, szerkesztette: Dr. Józsa Zsuzsanna, kiadta: BME  Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszéke, Budapest 2006.

 

 

Galéria:

 

Kövess minket a Facebook-on!