Halász Ottó
- Részletek
- Módosítás: 2014. március 20. csütörtök, 15:08
Dr. Halász Ottó
Születési adatok: 1927. október 24. (Budapest)
Tanulmányok:
1950 – Budapesti Műszaki Egyetem, mérnöki oklevél
1956 – Budapesti Műszaki Egyetem, A műszaki tudomány kandidátusa
1977 – Budapesti Műszaki Egyetem, A műszaki tudomány doktora
1982 – Magyar Tudományos Akadémia, Levelező tag
Munkahelyek:
1950-54 |
BME I. Hídépítési Tanszék |
egyetemi tanársegéd |
1954-60 |
BME I. Hídépítési Tanszék |
egyetemi adjunktus |
1960-66 |
BME I. Hídépítési Tanszék |
egyetemi docens |
1966-86 |
BME Acélszerkezetek Tanszék |
egyetemi tanár |
1961-67 |
BME Építőmérnöki kar |
dékánhelyettes |
1967-73 |
BME Építőmérnöki kar |
dékán |
1981-86 |
BME Építőmérnöki kar |
dékán |
Kitüntetések:
1982 |
|
Munkaérdemrend Arany fokozata |
Kiemelkedő alkotások
Bizottságokban végzett munkák |
Tagság/cím |
Év |
|
Structural Stability Research Council (SSRC) |
Levelező tag |
|
|
Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület |
Állandó Bizottság tagja |
|
|
Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület |
Magyar Nemzeti Bizottság elnöke |
|
|
American Institute of Steel Construction (AISC) „Stability of Metal Structures: a World View” kiadvány |
Regionális szerkesztő |
|
|
SSRC által kezdeményezett, acélszerkezetek stabilitásával foglalkozó első magyarországi regionális kollokvium |
elnök |
1977 |
|
Fontosabb publikációk:
Szakcikkek
Cím |
Folyóirat |
Megjelenés |
O predelnom zshelezobetonnih plit (oroszul) |
Izvestija Academia Nauk USSR |
1956 No.8. |
Die Stabilitatsuntersuchung gedruckter dunnwandiger Stabe |
Acta Technica |
1961 |
Design of Elastic-Plastic Frames under Primary Bending Moments (angolul) |
Periodica Polytechnica |
1969 No.3-4. |
Theorems for a Simplified Second Order Limit Analysis of Elastic-Plastic Frames (angolul) |
IABSE Preliminary Report. Zurich |
1972 |
Effect of Initial Imperfections on the Elastic-Plastic Failure Load of Simple Frames (angolul) |
Stability of Steel Structures. Liege |
1977 |
Stability Problems in Hungarian Specifications and Recommendations for Steel Structures (Iványi Miklóssal, angolul) |
Proceedings of the Regional Colloquium on Stability of Steel Structures |
1977 |
Approximate Analysis of the Failure Load of Frames with Sidesway (angolul) |
Proceedings of the Regional Colloquium on Stability of Steel Structures |
1977 |
Full-Scale Failure Tests with Steel Frames (Iványi Mihállyal és Tomka Pállal, angolul) |
11TH IABSE Congress. Vienna |
1980 |
Philosophical Background and Safety Concepts (angolul) |
Engineering Journal of American Society of Steel Constructions |
1981. No.3. |
Probebelastung einer historischen Stahlbrucke in Budapest |
IVBH Symposium, Venezia. Schlussbericht |
1983 |
Design of Laterally Unsupported Beams – East European Practice (angolul) |
ASCE New York |
1981 |
Szakkönyvek
Cím |
Társszerző, kiadó |
Megjelenés |
Vékonyfalú acélszerkezetek |
Csellár Ö., Réti V.; |
1965 |
Korszerű méretezés |
(szerk.: Galgóczy Gábor); |
1962 |
Bemessung von Stahl-, Stahlbeton und Holzkonstruktionen |
(szerk.: Galgóczy Gábor); |
1972 |
Statikusan terhelt alumíniumszerkezetek tervezése. Alumíniumrudak kihajlása. |
ETK kiadvány |
1969 |
The Bridges of Hungary |
UVATERV |
1980 |
Alumínium kézikönyv. Alumíniumszerkezetek méretezése |
Műszaki Könyvkiadó |
1984 |
Stability of Metal Structures: |
AISC Chicago |
1982 |
Mérnöki kézikönyv II. kötet. |
Műszaki Könyvkiadó |
1984 |
Tankönyvek
Cím |
Társszerző, kiadó |
Megjelenés |
Rúdszerkezetek méretezése a képlékenységtan alapján |
Kaliszky S., Kollár L.; |
1956 |
Ortotrop pályalemezes hidak szerkezeti és számítási kérdései |
Hunyadi F.; |
1959 |
Könnyű acélszerkezetek |
Csellár Ö.; |
1962 |
Acélszerkezetek III/1. Stabilitáselmélet |
Tankönyvkiadó |
1966 |
Acélszerkezetek méretezésének elvi alapjai |
Tankönyvkiadó |
1973 |
A nyomott rúd |
Tankönyvkiadó |
1973 |
Acélszerkezetek I. |
Platthy P.; |
1974 |
Acélszerkezetek II. |
Platthy P.; |
1976 |
Dr. Halász Ottó egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Sokoldalú munkásságát nem lehet egyszerűen beskatulyázni, a műszaki képlékenységtan, a szerkezetállékonyság és a méretezéselmélet tudományterületén egyaránt ért el eredményeket. Kiemelkedő kutatói munkássága mellett oktatóként, a BME Építőmérnöki Karának dékánjaként, illetve az Acélszerkezetek Tanszék vezetőjeként is maradandót alkotott.
1927. október 24-én született Budapesten. Műveltségét és a mérnöki munka tiszteletét szüleitől kapta. A tágabb, embertelen társadalmi környezetben is emberséges gondolkodást szintúgy. A Kölcsey Ferenc Gimnázium kitűnő tanulója a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Karának is kiváló hallgatója lett. 1950-ben szerezte meg jeles minősítésű mérnöki oklevelét, de már 1949-ben matematikát oktatott, és 1950-ben tanársegédként az Egyetem 1. sz. Hídépítési (később Acélszerkezetek) Tanszékén találjuk. Oktatói és kutatói képességei szinte egyidejűleg bontakoztak ki. Megértés és együttérzés jellemezte kapcsolatát a hallgatókkal, alapos felkészültség, nagy elméleti és tárgyi tudás, következetes gondolkodás kutatói munkásságát. Az aspiratúra éveit követően készített kandidátusi értekezése nemzetközileg is nagy figyelmet keltett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Közleményeiben közzétett dolgozat világszerte tekintélyes szerzővé avatta az 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett tudóst. Az önmaga felé magasra állított mérce – és nem a teljesítményhiány – lehetett az oka annak, hogy a tudomány doktora fokozatot csak húsz évvel ezután szerezte meg. Hogy minden bizonnyal így volt, azt a közben eltöltött két évtized gazdag kutatói munkássága bizonyítja.
A műszaki képlékenységtan – a kontinuummechanika vizsgálati módszereitől eltérően – a gyakorlati tapasztalatokat megvalósító modellekkel dolgozik. Két fő modellje a rugalmas-képlékeny és a rugalmas-merev elemek kapcsolásával jön létre. Ilyen modellek alkalmazását – példának említve a vasbeton szerkezetek (közöttük a lemezek) határegyensúlyi állapotának leírását – a valóságos szerkezeteken végzett roncsolásos vizsgálatok eredményei igazolják. Az úgynevezett határegyensúly elmélet egyik alaptételének alkalmazása vasbeton lemezekre képezi Halász Ottó egyetlen idevágó dolgozatának tárgyát.
A gyakorlati tapasztalatokat megbízható, elméletileg helytálló – és ezért is – matematikailag kezelhető modellalkotás egész munkásságát jellemzi. Vonzónak tűnő, de öncélú kutatási feladatot se magának, se másnak nem adott. Amikor élete fő működési területére – az acélszerkezetekre – összpontosult munkássága, nagy fogékonysággal választotta ki azokat a nem kellően feltárt összefüggéseket, amelyek tisztázása szép feladat, de nemzetgazdasági előny hordozója is. Ma már világosan látható, hogy az acélszerkezetek alkalmazásának, tervezésének, gyártásának látványosan gyors fejlődése a stabilitáselmélet, a műszaki képlékenységtan és a tervezéselmélet fejlődése nélkül lehetetlen lett volna. A karcsú, a teherbíró képességhez viszonyítottan minimális acélanyaggal készülő szerkezetek a hagyományostól eltérő kihajlási, kifordulási és horpadási jelenségeket mutattak. Az is világossá vált, hogy a szerkezet tehernövekedés alatti állapotváltozásának kritikus pontjai nem jelentik egyúttal a teherbíró képesség megszűnését, még kevésbé a progresszív összeomlás közvetlen veszélyét. Halász Ottó jól tudta, hogy a nem lényegtelen részproblémák megoldása akkor jelent igazi eredményt, ha a műszaki tervezők részére készülő szabályzatokba, irányelvekbe építve elfogadható biztonságú, anyagot, gépet, energiát, munkaerőt jól hasznosító – gazdaságos – szerkezetek tervezését teszi lehetővé.
A Shanley-féle jelenség egy lehetséges általánosításaként mondta ki Halász Ottó doktori értekezésében – és adott esetre bizonyította – hogy az úgynevezett képlékeny csuklók nem egyértelmű viselkedése miatt stabil egyensúlyi helyzetben is létrejöhet az egyensúly elágazása. Bevezette a viszonylag merev szerkezetek fogalmát, mely szerkezeteknél a képlékeny teherbírás kimerülése az elsőrendű elmélet alapján kialakuló folyási mechanizmus létrejötte után következik be. Nevéhez fűződik az acélszerkezetek képlékeny méretezésére szolgáló első hazai szabvány megalkotása is.
Behatóan foglalkozott a könnyűszerkezetek körében jelentkező stabilitási jelenségekkel. A vékonyfalú szerkezetek méretezésénél alkalmazott eljárások, a kezdeti pontatlanság, kezdeti görbültség számításba vételének kezdeményezője volt. Társszerzőkkel együtt a 60-as évek közepén írt Vékonyfalú acélszerkezetek c. könyve ma is a tulajdonosok féltve őrzött kincse. Mai, számítástechnikára orientált szemmel nézve a valószínű kezdeti pontatlanság ténye vagy feltételezése inkább előny, mint hátrány. A számítógép ugyanis „szívesebben” számol végig egy állapotváltozási folyamatot, mint egy közbenső állapothoz rendelt sajátérték-feladatot.
Halász Ottó azok közé tartozott, akik korán felismerték a számítástechnika adta lehetőségeket és főleg azt, hogy a keletkező előnyöket csak szemléletváltással, a klasszikustól eltérő modellek alkalmazásával lehet elérni. Életének utolsó heteiben került elfogadásra az az új acélszerkezet-méretezési szabványjavaslat, amely e gondolatokat magába foglalja. Lehetővé tette a tervezőnek a hagyományos vizsgálatot, de megengedte az igényesebb, számítástechnikai felfogású „imperfekt modell” vizsgálatát is.
Halász Ottó akadémiai székfoglaló előadásában adott tervezés-elméleti iránymutatás fő pillérei: a tartószerkezet múltját-jövőjét leíró állapotváltozási tér, a szerkezeti elemek vagy fontos (olykor kritikus) résztartományok kontinuummechanikai szigorúságú elemzése, és végül a teljes modell feltételezéseit igazoló (vagy cáfoló) valóságos szerkezeten végzett mérés. A program minden része elbírja (olykor igényli) az összefüggések laboratóriumi feltárását vagy a számítógépes szimulációt.
Súlyos betegség következtében, 59 évesen halt meg, de élete utolsó heteiben is a kar, a tanszék, a laboratórium gondjai foglalkoztatták. Nem csak értette, tervezte a jövőt, nemcsak kiemelkedő tudományos eredményeket hagyott hátra, hanem kiváló, általa nevelt munkatársak nagyszerű csapatát is.
Átvétel Szabó János: Halász Ottó 1927-1986. Megemlékezés.
Magyar Tudomány 1986 31:10;818-820 cikkéből
Galéria: