Halász Ottó

  

halasz_otto

 
 

Dr. Halász Ottó

Születési adatok: 1927. október 24. (Budapest)

  

 

  

  

  

  

 

 

Tanulmányok:

1950 – Budapesti Műszaki Egyetem, mérnöki oklevél

1956 – Budapesti Műszaki Egyetem, A műszaki tudomány kandidátusa

1977 – Budapesti Műszaki Egyetem, A műszaki tudomány doktora

1982 – Magyar Tudományos Akadémia, Levelező tag

 

Munkahelyek:

1950-54

BME I. Hídépítési Tanszék

egyetemi tanársegéd

1954-60

BME I. Hídépítési Tanszék

egyetemi adjunktus

1960-66

BME I. Hídépítési Tanszék

egyetemi docens

1966-86

BME Acélszerkezetek Tanszék

egyetemi tanár

1961-67

BME Építőmérnöki kar

dékánhelyettes

1967-73

BME Építőmérnöki kar

dékán

1981-86

BME Építőmérnöki kar

dékán

 

Kitüntetések:

1982

 

Munkaérdemrend Arany fokozata

Kiemelkedő alkotások

Bizottságokban végzett munkák

Tagság/cím

Év

 

Structural Stability Research Council (SSRC)

Levelező tag

 

 

Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület
(IABSE, IVBH)

Állandó Bizottság tagja

 

 

Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület
(IABSE, IVBH)

Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

 

 

American Institute of Steel Construction (AISC) „Stability of Metal Structures: a World View” kiadvány

Regionális szerkesztő

 

 

SSRC által kezdeményezett, acélszerkezetek stabilitásával foglalkozó első magyarországi regionális kollokvium

elnök

1977

 

Fontosabb publikációk:

Szakcikkek

Cím

Folyóirat

Megjelenés

O predelnom zshelezobetonnih plit (oroszul)

Izvestija Academia Nauk USSR

1956 No.8.

Die Stabilitatsuntersuchung gedruckter dunnwandiger Stabe
(Csellár Ödönnel, németül)

Acta Technica

1961

Design of Elastic-Plastic Frames under Primary Bending Moments (angolul)

Periodica Polytechnica

1969 No.3-4.

Theorems for a Simplified Second Order Limit Analysis of Elastic-Plastic Frames (angolul)

IABSE Preliminary Report. Zurich

1972

Effect of Initial Imperfections on the Elastic-Plastic Failure Load of Simple Frames (angolul)

Stability of Steel Structures. Liege

1977

Stability Problems in Hungarian Specifications and Recommendations for Steel Structures (Iványi Miklóssal, angolul)

Proceedings of the Regional Colloquium on Stability of Steel Structures

1977

Approximate Analysis of the Failure Load of Frames with Sidesway (angolul)

Proceedings of the Regional Colloquium on Stability of Steel Structures

1977

Full-Scale Failure Tests with Steel Frames (Iványi Mihállyal és Tomka Pállal, angolul)

11TH IABSE Congress. Vienna

1980

Philosophical Background and Safety Concepts (angolul)

Engineering Journal of American Society of Steel Constructions

1981. No.3.

Probebelastung einer historischen Stahlbrucke in Budapest
(Szittner Antallal, németül)

IVBH Symposium, Venezia. Schlussbericht

1983

Design of Laterally Unsupported Beams – East European Practice (angolul)

ASCE New York

1981

 

Szakkönyvek

Cím

Társszerző, kiadó

Megjelenés

Vékonyfalú acélszerkezetek

Csellár Ö., Réti V.;
Műszaki Könyvkiadó

1965

Korszerű méretezés

(szerk.: Galgóczy Gábor);
Műszaki Könyvkiadó

1962

Bemessung von Stahl-, Stahlbeton und Holzkonstruktionen

(szerk.: Galgóczy Gábor);
Bauverlag Gmbh Wiesbaden und Berlin

1972

Statikusan terhelt alumíniumszerkezetek tervezése. Alumíniumrudak kihajlása.

ETK kiadvány

1969

The Bridges of Hungary

UVATERV

1980

Alumínium kézikönyv. Alumíniumszerkezetek méretezése

Műszaki Könyvkiadó

1984

Stability of Metal Structures:
A World View

AISC Chicago

1982

Mérnöki kézikönyv II. kötet.
Stabilitási kérdések, acélszerkezetek

Műszaki Könyvkiadó

1984

 

 

 

Tankönyvek

Cím

Társszerző, kiadó

Megjelenés

Rúdszerkezetek méretezése a képlékenységtan alapján

Kaliszky S., Kollár L.;
Mérnök továbbképző intézet

1956

Ortotrop pályalemezes hidak szerkezeti és számítási kérdései

Hunyadi F.;
Mérnök továbbképző intézet

1959

Könnyű acélszerkezetek

Csellár Ö.;
Mérnök továbbképző intézet

1962

Acélszerkezetek III/1. Stabilitáselmélet

Tankönyvkiadó

1966

Acélszerkezetek méretezésének elvi alapjai

Tankönyvkiadó

1973

A nyomott rúd

Tankönyvkiadó

1973

Acélszerkezetek I.

Platthy P.;
Tankönyvkiadó

1974

Acélszerkezetek II.

Platthy P.;
Tankönyvkiadó

1976

 

 

Dr. Halász Ottó egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Sokoldalú munkásságát nem lehet egyszerűen beskatulyázni, a műszaki képlékenységtan, a szerkezetállékonyság és a méretezéselmélet tudományterületén egyaránt ért el eredményeket. Kiemelkedő kutatói munkássága mellett oktatóként, a BME Építőmérnöki Karának dékánjaként, illetve az Acélszerkezetek Tanszék vezetőjeként is maradandót alkotott.

1927. október 24-én született Budapesten. Műveltségét és a mérnöki munka tiszteletét szüleitől kapta. A tágabb, embertelen társadalmi környezetben is emberséges gondolkodást szintúgy. A Kölcsey Ferenc Gimnázium kitűnő tanulója a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Karának is kiváló hallgatója lett. 1950-ben szerezte meg jeles minősítésű mérnöki oklevelét, de már 1949-ben matematikát oktatott, és 1950-ben tanársegédként az Egyetem 1. sz. Hídépítési (később Acélszerkezetek) Tanszékén találjuk. Oktatói és kutatói képességei szinte egyidejűleg bontakoztak ki. Megértés és együttérzés jellemezte kapcsolatát a hallgatókkal, alapos felkészültség, nagy elméleti és tárgyi tudás, következetes gondolkodás kutatói munkásságát. Az aspiratúra éveit követően készített kandidátusi értekezése nemzetközileg is nagy figyelmet keltett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Közleményeiben közzétett dolgozat világszerte tekintélyes szerzővé avatta az 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett tudóst. Az önmaga felé magasra állított mérce – és nem a teljesítményhiány – lehetett az oka annak, hogy a tudomány doktora fokozatot csak húsz évvel ezután szerezte meg. Hogy minden bizonnyal így volt, azt a közben eltöltött két évtized gazdag kutatói munkássága bizonyítja.

A műszaki képlékenységtan – a kontinuummechanika vizsgálati módszereitől eltérően – a gyakorlati tapasztalatokat megvalósító modellekkel dolgozik. Két fő modellje a rugalmas-képlékeny és a rugalmas-merev elemek kapcsolásával jön létre. Ilyen modellek alkalmazását – példának említve a vasbeton szerkezetek (közöttük a lemezek) határegyensúlyi állapotának leírását – a valóságos szerkezeteken végzett roncsolásos vizsgálatok eredményei igazolják. Az úgynevezett határegyensúly elmélet egyik alaptételének alkalmazása vasbeton lemezekre képezi Halász Ottó egyetlen idevágó dolgozatának tárgyát.

A gyakorlati tapasztalatokat megbízható, elméletileg helytálló – és ezért is – matematikailag kezelhető modellalkotás egész munkásságát jellemzi. Vonzónak tűnő, de öncélú kutatási feladatot se magának, se másnak nem adott. Amikor élete fő működési területére – az acélszerkezetekre – összpontosult munkássága, nagy fogékonysággal választotta ki azokat a nem kellően feltárt összefüggéseket, amelyek tisztázása szép feladat, de nemzetgazdasági előny hordozója is. Ma már világosan látható, hogy az acélszerkezetek alkalmazásának, tervezésének, gyártásának látványosan gyors fejlődése a stabilitáselmélet, a műszaki képlékenységtan és a tervezéselmélet fejlődése nélkül lehetetlen lett volna. A karcsú, a teherbíró képességhez viszonyítottan minimális acélanyaggal készülő szerkezetek a hagyományostól eltérő kihajlási, kifordulási és horpadási jelenségeket mutattak. Az is világossá vált, hogy a szerkezet tehernövekedés alatti állapotváltozásának kritikus pontjai nem jelentik egyúttal a teherbíró képesség megszűnését, még kevésbé a progresszív összeomlás közvetlen veszélyét. Halász Ottó jól tudta, hogy a nem lényegtelen részproblémák megoldása akkor jelent igazi eredményt, ha a műszaki tervezők részére készülő szabályzatokba, irányelvekbe építve elfogadható biztonságú, anyagot, gépet, energiát, munkaerőt jól hasznosító – gazdaságos – szerkezetek tervezését teszi lehetővé.

A Shanley-féle jelenség egy lehetséges általánosításaként mondta ki Halász Ottó doktori értekezésében – és adott esetre bizonyította – hogy az úgynevezett képlékeny csuklók nem egyértelmű viselkedése miatt stabil egyensúlyi helyzetben is létrejöhet az egyensúly elágazása. Bevezette a viszonylag merev szerkezetek fogalmát, mely szerkezeteknél a képlékeny teherbírás kimerülése az elsőrendű elmélet alapján kialakuló folyási mechanizmus létrejötte után következik be. Nevéhez fűződik az acélszerkezetek képlékeny méretezésére szolgáló első hazai szabvány megalkotása is.

Behatóan foglalkozott a könnyűszerkezetek körében jelentkező stabilitási jelenségekkel. A vékonyfalú szerkezetek méretezésénél alkalmazott eljárások, a kezdeti pontatlanság, kezdeti görbültség számításba vételének kezdeményezője volt. Társszerzőkkel együtt a 60-as évek közepén írt Vékonyfalú acélszerkezetek c. könyve ma is a tulajdonosok féltve őrzött kincse. Mai, számítástechnikára orientált szemmel nézve a valószínű kezdeti pontatlanság ténye vagy feltételezése inkább előny, mint hátrány. A számítógép ugyanis „szívesebben” számol végig egy állapotváltozási folyamatot, mint egy közbenső állapothoz rendelt sajátérték-feladatot.

Halász Ottó azok közé tartozott, akik korán felismerték a számítástechnika adta lehetőségeket és főleg azt, hogy a keletkező előnyöket csak szemléletváltással, a klasszikustól eltérő modellek alkalmazásával lehet elérni. Életének utolsó heteiben került elfogadásra az az új acélszerkezet-méretezési szabványjavaslat, amely e gondolatokat magába foglalja. Lehetővé tette a tervezőnek a hagyományos vizsgálatot, de megengedte az igényesebb, számítástechnikai felfogású „imperfekt modell” vizsgálatát is.

Halász Ottó akadémiai székfoglaló előadásában adott tervezés-elméleti iránymutatás fő pillérei: a tartószerkezet múltját-jövőjét leíró állapotváltozási tér, a szerkezeti elemek vagy fontos (olykor kritikus) résztartományok kontinuummechanikai szigorúságú elemzése, és végül a teljes modell feltételezéseit igazoló (vagy cáfoló) valóságos szerkezeten végzett mérés. A program minden része elbírja (olykor igényli) az összefüggések laboratóriumi feltárását vagy a számítógépes szimulációt.

Súlyos betegség következtében, 59 évesen halt meg, de élete utolsó heteiben is a kar, a tanszék, a laboratórium gondjai foglalkoztatták. Nem csak értette, tervezte a jövőt, nemcsak kiemelkedő tudományos eredményeket hagyott hátra, hanem kiváló, általa nevelt munkatársak nagyszerű csapatát is.

Átvétel Szabó János: Halász Ottó 1927-1986. Megemlékezés.
Magyar Tudomány 1986 31:10;818-820 cikkéből

 

 

 

Galéria:

 

Kövess minket a Facebook-on!