Kazinczy Gábor

Kazinczy Gábor 

(Szeged, 1889. jan. 19. – Motala, Svédország, 1964. máj. 26.)

Kazinczy Gábor 1889-ben született Szegeden. Mérnöki diplomáját 1911-ben kapta a Műegyetemen, Budapesten. 1931-ben doktorrá avatták, és 1939-ben magántanári képesítést nyert ugyanitt.

Tanulmányai végeztével Budapest főváros szolgálatába lépett, először mint a szerkezetvizsgáló laboratórium vezetője, majd mint főmérnök, műszaki tanácsos, főtanácsos dolgozott egészen 1943-ig, nyugdíjba vonulásáig.

100 évvel ezelőtt, 1913-14-ben a 24 éves, fiatal Kazinczy Gábor mérnök tönkremenetelig terhelt, befalazott végű acélgerendákkal kísérletezett. A kísérletek kiértékelésekor azt tapasztalta, hogy a befogási nyomatékok nem nőnek a teherrel arányosan, és mint egy csuklóban, folyamatos elfordulás jön létre a befogásnál. Amikor a befogásnál kialakul a két csukló, akkor a gerenda tovább terhelhető mindaddig, amíg a gerenda közepén meg nem jelenik a harmadik képlékeny csukló. Akkor, ahogyan Ő nevezte képlékeny mechanizmus alakul ki és a gerenda összeomlik.

Kazinczy, 1914-ben három magyar nyelvű cikkben írta le a kísérleti eredményeket és az elméleti alapokat. A cikkeket az I. világháború miatt csak később fordították le más nyelvekre. A képlékeny csukló ötletét sok képlékenységtani elmélet és tervezési módszer használja mindenütt a világon. Ezzel az ötlettel Kazinczy az elsők között volt, akik elméletileg és kísérletileg is megalapozták a tartószerkezetek mérnöki képlékenységtanát. Később Kazinczy kísérletekkel igazolta, hogy az elmélet vasbeton tartókra is alkalmazható.

Az 1930-as években Kazinczy intenzív, elméleti és kísérleti, képlékenységtani kutatást folytatott pl. a keresztmetszetek képlékeny tartalékának maghatározására, statikailag határozatlan szerkezetek képlékeny állapotának vizsgálatára, a maradó alakváltozásra és a feszültségkoncentrációra, stb. vonatkozóan.

A tartószerkezetek biztonságának kérdésével is alkotó módon foglalkozott. Véleménye szerint a tartószerkezetek tönkremeneteli biztonságát valószínűségelméleti alapon kell meghatározni.

Dr. Kazinczy egy könyvet és 92 cikket publikált, főként magyar nyelven. Ismert és aktív résztvevője, kitűnő előadója volt sok nemzetközi kongresszusnak.

A II. világháború végén Dániába, majd Svédországba emigrált. Mérnöki munkáját, kutatásait tovább folytatta.

1964-ben halt meg Svédországban.

Kövess minket a Facebook-on!